2012. május 21., hétfő

Csak ülök a földön és lassan szétesem. A plafont bámulom és keresem, keresek valamit. Magam sem tudom, talán egy emléket, egy érzelmet, valamiféle lüktetést, egy vékony szálat, amibe kapaszkodhatnék. De semmi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése