Egész érdekes ez a dolog, ahogy jönnek, mennek a pillanatok, az egyik alkalmas, a másik meg szintúgy, nézz csak oda, hopp, ez el is múlt. Rovarok tánca a fáradt levegőn, égető napsugár, mindent megfertőz a téboly. Súlyos, ünnepélyes szavak, emelkedett hangulat, azt hiszem ez mind megmarad. Nagy lélegzetvétel, aprócska köhintés, szalagszakadás... Csak egy csalfa félmosoly, semmi más.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése