Sok minden lejátszódott bennem a szünet kezdete óta. Halasztgatom az év összegzését, de már a jövőt tervezgetem. Ábrándok, sok-sok "jó lenne". Szeretném, tényleg nagyon össze szeretném szedni magam. Nagyon sok célom van, némelyek aprók, mások hatalmasak. Idő és energia. Tisztáznom kell, mi az igazán fontos, mit kell másképp csinálnom, és mit értem el eddig. Nem sok mindent tudok felmutatni. Fogalmam sincs, hogy hányadán állok a világgal, az emberekkel, magammal. Volt egy pillanat, pár szó, amitől hirtelen minden kitisztult, minden ami felgyülemlett szétáradt. Új érzékek, régi ismerősök új köntösben. Tulajdonképpen boldog vagyok, nincs okom szomorúnak lenni. Vannak nézeteltéréseim, és egyebek, de ez még nem kell hogy szomorú legyen. Normális, a normálisba beletartoznak a hibák. Félek kifejezni magam, félek, hogy félreértenek, félek, hogy kiismernek. De mi értelme? Abszolút semmi. Próbálkozni fogok, azt hiszem. Nem ígérhetek, még magamnak sem, semmit, de meg fogom próbálni. Mindent vagy semmit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése