Kiöntöttem egy pohár tejet, egy pillanat világvége, mint mikor múlt héten nagyot fékezett a busz, én meg ráléptem valaki lábára. Ilyen lesz a apokalipszis is, talán minden perc az. Közben mosolyogtató képekben úszkálok, a kutyaszaros fűben állva. Hétköznapi élettelenség, hétvégi képekben tálalva faljuk fel magunkat. Mindenki mindenkivel, s mégse senkivel, soha. Majd hétvégén iszok rá, hogy ezentúl kevesebbet iszom, egészségemre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése