maradok töredék: én meg a kibaszott paradoxonjaim

Gyalogolok, kis sziv-turista,

kinek az élet fáj vakon. (Kosztolányi)

Nem enged senkit közel magához, és aztán összevissza csudálkozik, hogy senki sincs közel magához. (Esterházy)

Könnycsepp a világ -

szememből kigördül. (Kiss Benedek)

- Hol vagy?

- A fürdőszobában.

- Mit csinálsz?

- Itt maradok. (Douglas Adams)

Elég súlyos problémáid vannak, mondja Fvonk.

Igen, de ne szólj róluk senkinek. (Loe)

Mert az igazság az volt, hogy szerette az életet, és szerette felépíteni is. Az ilyen reggeleken, amikor az érzékszervei elnehezültek és az elméje kitisztult, rájött, hogy elbűvölően tud hozzáállni az élethez... (Kerouac)

És különben is, mind halottak vagyunk, vagy sose születtünk meg, és ez az egész úgyis csak egy álom. (Laurie)

Belső például a vérzés is, meg a lélek is, állítólag.

Zuhanni csak magasról érdemes. Lent csak ásni lehet.

Az ostobaság fölszabadít, de csak a megfelelő kontextusban.

Én, felettes én és Donald kacsás rágó, komplexus, remény és kutyagumi.

- Meghoztam a valóságtól teljesen elrugaszkodott döntést -mondta.

- És hogy hangzik, kedvesem?

- Az élet szép - felelte Kama. Egyszerre tört ki belőlük a nevetés. Nagyon sokáig nevettek. (Ignacy Karpowicz)

De vagyunk-e azok, amik lehetnénk? (Karinthy)

maradok töredék

2014. február 19., szerda

én meg a kibaszott paradoxonjaim

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése