Gyenge oldalmosolyokban látjuk egymást, de nem is nézünk igazán oda. Remegtető visszafojtás, aztán eltemet a semmi. Pedig úgy vártalak. Majd legközelebb vagy soha többet, így mennek ezek a túl sokat várt dolgok. Túl sokat csillanunk fel, majd hamarabb égünk ki, mint kéne. S végül mindig eltűnsz a sötétben, én meg a másikban, de a kettő nem ér össze. Távolba hunyorgással próbálok keresni, de sehol sincs. Kilyukadok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése