 |
szerkesztés lvl 7493438765864 |
Látlak, keserű élvezet, szem elől tévesztelek, végtelennek kéne lenned, mint a sose múló késztetésnek, élettelen kitalációba fulladó magány, kávéban szinkron-úszunk, de csésze peremétől sosem távolodunk. Csak adj valamit, amiben békésen hervadhatok. Hiába írt listák pipálatlan pontjain időzik mutatóujjam, zörgő papírgalacsinok ostromozzák szobám falát. Sosem leszek szépíró, sem életrevaló. Álmatlanságok és szétálló babahajak fonatával akasztom magam fogasra, majd leszakadok vagy a leszednek, végeredményben semmilyen állapot sem állandó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése