2015. január 1., csütörtök

Egy félmosollyal a hátizsákban

Szóval itt vagyunk ismét. Megint egy év, furcsa kis mese. Beteljesületlen. Van ez az eredendő szomorúság, nem is tudom honnan. Pedig kellemes minden, elvoltam, vagyok, úgy általában. Tánc meg széttört poharak, kifröccsenő élet. Ez is elillant, majd lesz másik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése