2015. október 19., hétfő

so we must be careful about what we pretend to be

Múlthét pénteken felvettek kollégiumba, kedden beköltöztem és amikor órák után a buszmegállót kerestem, a pokolba kívántam az egészet. Most sem pakoltam még össze, holnap bőröndöstül fogok bemenni az egyetemre aztán este hurcolhatom koliba, csodás megoldás. Pedig nem rossz, a szobatársaim is teljesen normálisak és egyből befogadtak. Azt hiszem megint elkapott, szinte érzem a bokám köré tekeredő ujjakat. A folytonos eső, az örökké hideg szobám és ujjaim.
Épp most szúrtam még egy füllyukat, az ember azt hinné, nincs hova. szerintem a bal fülem végig lesz most már (jelenleg 3 felül és ez lett a 4. alul), szünet után meg megcsináltatom a septumot.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése