Kell ez a kis szünet, nagyon, de már most a végét érzem, frusztráló ez is, a szabadidő birtoklása. Fura volt, hogy nem voltam annyit egyedül, hogy odajönnek az emberek. Aztán az iszonyatos fáradtság, és fájás. Nagyon leépülök, nincs teljesítmény, csak fájok, és erőtlen vagyok. Beesett szemekkel és fázós újakkal, repedezett ajkak kapkodnak a koszos levegő után. Loet olvasok, kicsit megnyugtat, együtt érez. Kényszeres nyújtózkodás, pillogás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése