Beleszerettem az our last nightba és random elállítódott a telefonom órája. Megint hűvössé válik, pedig milyen kellemes volt már. Szinte fájt üres kézzel távozni a könyvtárból, de most tényleg nem kéne megosztani a figyelmem. Mondom, miközben tegnap is fröccsöztünk és valószínűleg a következő hétvégém is úszik. Legalább a régi barátok visszaszivárognak, nem igazán régi, mert mindig is itt voltak, és mindig ugyanott tudjuk folytatni csupán a találkák száma nem volt elegendő.
Hiába a visszatérő hangulat, már nem ugyanaz, ugye?
2015. április 8., szerda
I'm a cliché in a song
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése