Lehetnék gyümölcstea a vadmeggy és a joghurt ízével, sárga pöttyös bögréből innám ki magam, beépülnék magamba, a hasznos részekkel, a többit pedig lehúznám a vécén. Ilyen egyszerű. Minden ilyen kibaszott egyszerű. Elegem van már a játszmákból, a megfelelésből, az ítéletekből, a ígéretekből, a gerjesztett problémákból. Ez hiányzott annyira, az eszméim, amelyek az idő folyamán beporosodtak, szép lassan átestem a túloldalra, többnyire ez történik nem? Egyszer csak azon kapod magad, hogy szöges ellentéte lettél magadnak. Senki sem maradhat ugyanaz örökre, ha sosem változunk, az azt jelenti, hogy soha semmi sem történik velünk. Unalmas. A dolgok fordulhatnak jóra vagy rosszra, mindig benne van a pakliban, hogy elcseszed, de a legnagyobb rizikó kecsegtet a legnagyobb nyereséggel. Szóval nem az fog számítani amikor kinevetnek, mert azt, mondom, hogy a füstért szívtam el a cigit, és az sem, hogy csöndesnek bélyegeznek. Majd elgondolkodom néha, vajon mit hisznek mások, mert nyilván el fogok, de nem kell eszerint élnem, attól rettegve, hogy egy baklövés után kirekeszt a társadalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése